2010-ben egy új civilizáció bukkant a felszínre, összetört romjai közt relikviák, tárgyi emlékek és Noé bárkájának korhadt roncsai, tele a jövő emlékeivel és többek közt egy hiányos etnomuzikológiai zenei gyűjteménnyel, melyet a későbbi korokban a Guo Kollekció néven katalogizáltak.

Később, a "Transociety Paradigma" megvalósulásaként, illetve korunk Zeitgeist-tīpusú mozgalmainak egyik oldalágaként létrejött az Ars Guothica Nova irányzata, melynek elsődleges célja a Guo Kollekció feldolgozása volt. A restaurált anyag a Gāyan Uttejak Orchestra koncertrepertoárjának "Entrasociety Live" fejezeteként ivōdott a köztudatba.

Itt a négy Hungistháni elektro-szeráf által celebrált levitáció aktusa valósul meg, ahol a moduláris bioelektronika, az acid-mémek mátrix-topológiája, a szintetizált karcinogén szilikon PCM-szekvenciák, az asztrál-hallucinogén hangszerelés hindusztáni stílusa vagy az analizált interstelláris spektrum-minták polifonikus alkalmazása és a geometrikus fraktlhurkok programozása, illetve a keverés pythagoreusi módja egy mémetikus pókhálót vontak a század elidegenedési trendje következtében növesztett foszforeszkáló acid-tudatokra és mint a XXI. század kifinomult "prána of transocieté"-je jelenik meg az élő előadás résztvevőinek holotudatában.

( Idézet a Encyclopaedia Guolactica -ból)

Az élő elöadás során előállott "Status Guo" eredményeként megvalósul az opálos kékes-zöld isteni kocsonyaszpikagyvelő fénylő lebegése egy gótikus katedrális apszisában, ahol a reinkarnációs burkok kifogyása miatt a testetlen lelkek szárnyalásának fájdalmas villódzása sztroboszkopikus théta hullámokat kelt a gyülekezet kollektív tudatának körében. Az Isteni Lelket (atma) kísérő fehér szárnyú, zöldesarany gyíktestű, pávatollcombú angyalkák a transzelektronika hagyományos koreográfiájával repkednek az oszlopok között, míg a Halálbasszus sóhajtásai ellenpontozzák az újjászületésre váró halálraítéltek megszólítását és bevonulását celebráló kórus énekszekcióit. Basso Profundis. A fehérszínű istenagyvelő ejakulálása a memetikusan barázdált tudatra akkor amikor a Föld kiterjeszti kérgét két tablá belépésére.

Ekkor kezdetét veszi a felfektetett résztvevők korbácsolása, melyet a birodalmi gong 7/4- es periódusában történő megszólalása indít, tagolva a deem fázisban eltolt, de a szimmetrikus basszuslüktetések sorozatait is. Az egész tételrészt átszövi a "chronos protos" görög szelleme, mely arányos és kifinomult egységekbe foglalja e kollektív egzaltáció zenei rendjét, összhangba hozva az emberi kultúra és jogrend szokásait az egyetemes idő törvényeivel. A harangütések hagyományos tételzáró formulája lépteti be a Gáyan Uttejak Orchestra által játszott Nagy Kiáālyi Periódust mely egyben megszabja a korbácsolás minőségét. Ez hozza lendületbe a elektrolictorokat, így a szertartás lassan a végső fázisába lép, ahol a ritmikai cumulonimbuszok és asparagusok jelzik a megváltott lelkek magas röptét.







Mindezt a Narrátor Kiadó jóvoltából.
Több narrációnak helye nincs mert narrativa csak egy van:
Hortobágyi László - Gáyan Uttejak Orchestra